Miközben az izraeli háborús helyzet nyomán a nyugati világban is megszaporodtak az antiszemita incidensek, nem árt visszaemlékezni arra, hogy mennyi mindent köszönhet az ország és a világ a magyarországi zsidóságnak. 

Lényegében felsorolni is nehéz lenne, hogy mennyi mindennel gazdagították Magyarország gazdaságát, iparát, kultúráját és történelmét a magyar zsidók, de azért néhány példával talán jól lehet szemléltetni, miről is van szó. 

Van egy tolla?

Bíró László az 1930-as években szerkesztette meg Budapesten az első golyóstollat, szabadalmát 1938-ban jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. Végül a kísérleteket viszont külföldön kényszerült befejezni, mivel a zsidótörvények és egyéb korlátozó intézkedések miatt költözni kényszerült, előbb Párizsban, majd Argentínában telepedett le. 

Kereskedelmi forgalomba az első golyóstollak végül 1945-ben kerültek, a többi pedig már történelem, még ma is az ő találmányán alapuló megoldásokat használják világszerte.

Fegyverbe!

Frommer Rudolf a magyar fegyvergyártást tette nemzetközi hírűvé az általa kifejlesztett lőfegyverrel: egy önműködően felhúzható és töltő, valamint biztonsági szerkezet kitalálásával, ami a hadsereg részére gyártott Frommer-pisztolyok alapja lett. Annyira sikeres lett, hogy nemesi címet is kapott.

Megelőzte a korát

Gábor Dénes egyike a magyar Nobel-díjasainknak, ő a holográfia feltalálása miatt nyerte el a megtisztelő címet, ám találmánya végső értelmét 1960 körül nyerte el, amikor felfedezték a lézert. A '20-as, '30-as években még Németországban dolgozott, majd a náci hatalomátvétel miatt átjött Magyarországra. Innen is továbbállni kényszerült, Angliában jó kapcsolatokat ápolt Einsteinnel, Szilárd Leóval és Neumann Jánossal is. 

A Holdra szállás megörökítése

Goldmark Péter Károly mérnök, fizikus, a színes televíziózás úttörője. 1920-ban, a Numerus Clausus évében Bécsbe emigrált, majd Berlinben tanult tovább. Korát messze meghaladva intenzíven érdeklődött az akkor még gyerekcipőben járó televíziózás iránt. Kutatásai során 1940-re eljutott odáig, hogy bemutatta találmányát - a gyakorlatban is használható színes televíziót. 

A háború alatt a német radarkészülékek zavarásával volt elfoglalva, a háború után viszont tökéletesíthette találmányait. Többek között ezt használták arra, hogy az egész világon láthassák a Holdra szállás történelmi pillanatát

Az amerikai légierő védőszentje

Kálmán Tódort a szuperszonikus légi közlekedés, valamint a rakétatechnológia, továbbá a hiperszonikus űrhajózás úttörőjeként is ismerik. Hosszú éveken át Németországban tanult, tanított és tevékenykedett, ám munkája a nemzetszocializmus térnyerésével bizonytalanná vált. Sajnos a kutatómunkája viszont nagyban segítette a németeket a Luftwaffe létrehozásában. 

Később azonban az Egyesült Államokat segítette a tudásával, így sokan Kálmánt az amerikai légierő védőszentjének becézték. 

A sort még nagyon hosszan lehetne folytatni, és talán érdemes is.