Kossuth Lajostól indult el, volt hozzá külön bevezető magyarázat, először aláírásgyűjtő petícióként akarták elindítani. A 12 pont születésének története.

Ma már a politikában és a civil aktivizmusban is divat lett az aktualizálása és átfogalmazása, az úgynevezett 12 pont a március 15-ei forradalom és szabadságharc legfontosabb szimbóluma és dokumentuma volt Petőfi Sándor verse, a Nemzeti Dal mellett. Azt viszont már kevesebben ismerik, hogy miként keletkezett, és tulajdonképpen mi is volt ez a bizonyos 12 pont. 

Kossuth-felirat Pozsonyban

A későbbi 12 pontban szereplő eredeti követeléseket először március elején fogalmazta meg maga Kossuth Lajos a pozsonyi országgyűlésben, egy királyhoz intézett felirati javaslatban - amit az alsótábla azonnal elfogadott, viszont a főrendi tábla nem akart róla tárgyalni. 

Ebben a feliratban többek között a feudális viszonyok teljes megszüntetését és a polgári demokratikus rendszer kialakítását szorgalmazták. Kossuth Lajos többek között a következőket írta: "A népnek politikai jogokban illő részesítésére az időt elérkezettnek véljük. De arról is meg vagyunk győződve, hogy alkotmányos életünk kifejtésére s nemzetünk szellemi és anyagi javára hozandó törvényeink csak azáltal nyerhetnek életet és valóságot, hogy végrehajtásukkal minden idegen avatkozástól független nemzeti kormány lesz megbízva, mely a többség alkotmányos elvének legyen felelős kifolyása."

A 12 pont bevezetője

Másnap a Pesten működő Ellenzéki kör vitatta meg a Kossuth-féle javaslatot, amelyet hiányosnak véltek, ezért szorgalmazták a kiegészítsét a sajtószabadsággal, az évenkénti országgyűléssel és más egyéb kérésekkel is. Az úgynevezett radikálisok, azaz Petőfiék a pilvaxi fiatalokkal együtt aztán Irányi Dánielt elküldték Pozsonyba, hogy ott ezekről tárgyaljon Kossuth Lajossal. 

A megegyezés arról szólt, hogy megtámogatják a felirati javaslatot egy országos petíciós mozgalommal. A petíció megszövegezésével Irinyi Józsefet bízták meg, aki végül március 12-ére készítette el a 12 pontot egy kis bevezetővel kiegészítve. Ezek a javaslatok már messze túlmutattak a Kossuth-féle feliraton. A végső dokumentumhoz képes ez a verzió még egy bevezetőt tartalmazott tehát, amelyben megindokolták a kiáltvány születését. Ebben arra hivatkoztak, hogy egész Európa mozgásba jött, és Magyarország sem ragaszkodhat már a régi, elavult viszonyaihoz. A nemzet immár egyes eredményekkel nem elégszik már meg, hanem az alkormány átfogó reformját igényli. 

Aláírásgyűjtés francia mintára

Március 13-án még arról folyt a vita, hogyan ismertessék meg a közvéleménnyel a petíció szövegét, a Pilvax ifjúsága másnap már azt javasolta, hogy francia mintára szervezzenek egy reformbankettet és ott gyűjtsenek aláírásokat a nép körében. Végül a bécsi forradalom hírére a pesti ellenzéki fiatalság már azonnali cselekvés mellett döntött.

Ekkor került a szövegbe a politikai foglyok szabadon bocsátásának a kérése is, ám 13 pontot nem akartak, ezért úgy oldották meg a helyzetet, hogy összevonták a katonaságról szóló két - amúgy addig különálló pontot. A végleges szöveg tehát március 14-e este született meg. Ekkor adtak neki címet is: Mit kíván a magyar nemzet. Alatta állt a felszólítás: Legyen béke, szabadság és egyetértés - majd a francia forradalom jelszava pedig a 12 pont végére: Egyenlőség, szabadság, testvériség. 

A hagyomány szerint a végső szöveg Petőfi Sándor és Jókai Mór javaslatára született meg.

A forradalom eseményeit pedig már ismerjük.