Ahogyan a legtöbb nemzet jelentősebb történelmi eseményeinél, úgy az 1848-49-es szabadságharccal kapcsolatosan is élnek olyan legendák, mítoszok a nemzet emlékezetében, amelyek a történészek szerint egyszerűen nem fedik a valóságot. Bár kétségkívül jól hangzanak.

Mit mondott Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum híres lépcsőjén?

A legtöbb magyar fejében él az a kép nemzetünk nagy költőjéről, amint az ominózus március 15-én a forradalom hevületétől fűtött Petőfi feláll a lépcsőnél levő kis emelvényre, és harcias hangulatban előadja versét, a Nemzeti Dalt. Ám a legnagyobb valószínűség szerint ez nem így történt. A saját naplójában ugyanis azt írta, hogy négy helyen szavalta el a költeményt, és ezek között egyszerűen nincs ott a Nemzeti Múzeum. (Csak a Pilvax, a Landerer nyomda, az Egyetem tér és közben az egyetemi hallgatók előtt. 

Úgy tűnik, csak az utókor képi ábrázolásai hatására rögzült inkább ez a nemzeti emlékezetben.

Elárulta-e a szabadságharcot Görgei Artúr?

Erről már talán kevesebb ember hiszi, hogy így történt. Az áruló bélyeget egyébként Kossuth Lajostól kapta a világosi fegyverletétel miatt, pedig már akkor honvédtisztek sokasága állt ki mellette a legendás magyar vidini levélben megfogalmazott vádja miatt. 

A fegyverletételt egyébként a minisztertanács döntötte el - Görgei volt a végrehajtó - s bár sokáig így tanították az iskolában, a döntés nem a szabadsáhharc elárulása volt, hanem sokkal inkább egy kényszerű lépés. 

Orosz hadifogságba esett Petőfi? 

Erről már sokkal kevesebb biztos információ van. A mítosz arról szól, hogy Petőfi Sándor nem Segesvárnál halt meg, hanem orosz hadifogolyként élt még évekig. Az elméletet még a '80-as években gerjesztették, hazahozva Petrovics néven a Szovjetunióból egy - később kiderült - női csontvázat, akire rámondták, hogy ez Petőfi Sándor holtteste. A történészek elsöprő többsége úgy tartja, a költőt a segesvári csatában ölték meg. 

Osztrákok végezték ki Széchenyit?

Sokan úgy hiszik, hogy osztrák akció keretében végezhették ki Széchenyi Istvánt, mert a halálát megelőzően egy hónappal, a bécsi rendőrség házkutatást tartott nála, és gyanús röpiratokra bukkantak. A grófot a döblingi elmeszanatóriumban találták holtan, főbe lőtte magát. Arra a kérdésre nincs egyértelmű válasz, hogy a jobbkezes Széchenyinek miért a balkezében feküdt a fegyver, de annyi bizonyos, hogy a gróf már korábban is megpróbált öngyilkos lenni, 1848 szeptemberében a Dunába vetette magát. Egy plébánosnak később részletezte is hogy célszerű főbe lőnie magát, és a metódus során két kézzel kell fogni a pisztolyt, így maradhatott az a bal kezében, holott a jobbal sütötte azt el. 

Élve temették el Haynaut? 

Az aradi vértanúk után talán egyfajta legendáris bosszú ez az elmélet, de több mítosz is van arról, miszerint a hírhedt tábornokot élve temették el. Az egyik szerint az őt boncoló orvos azt látta, hogy még lüktet az agyveleje, ezért gyorsan beledöfött egyet, míg egy másik elmélet szerint pedig az exhumálás során látszott a körmein, mintha ki akart volna szabadulni a koporsóból. 

Haynau azonban bizonyíthatóan tűdővérzésben halt meg, szint pont napra pontosan 5 évvel azután, hogy a forradalom kitört.