Amióta koronavírus-járvány tombol a világban, az internetes oldalakat ellepték a különféle csodapraktikákról szóló híradások, hogyan védekezhet az ember hatékonyan a gyilkos fertőzés ellen. Ezen cikkek nagyrésze köszönő viszonyban sincs a valósággal, vagy legalábbis erős ferdítése az igazságnak.

Közkeletű tévedés például, hogy az immunrendszert fel lehet turbózni. Igazából az immunrendszer egy olyan védekezési mechanizmus, ami vagy jól működik, vagy nem. Az esetek többségében az immunrendszerünk gyengeségét az okozza, hogy nem egészséges és kiegyensúlyozott az életvitelünk. Komoly szakemberek a megfelelő D-vitaminbevitel, rendszeres testmozgás mellett például a megfelelő minőségű alvást is kiemelték, mint az immunrendszer jó működésének előfeltétele. 

Tulajdonképpen leegyszerűsíthetjük úgy a kérdést, hogy aki jól alszik, az kevésbé betegszik meg a koronavírustól. 

Ráadásul az alvás nem csupán az immunrendszerünkre, de egy sor más területére is kihat az életünknek, így érdemes időről-időre emlékeztetnünk magunkat, hogyan is lehetünk jó alvók. Merthogy túlnyomó többségében nem vagyunk azok, ez egy magyar alvásszaküzlet országos hatezer fős felméréséből is kiderül. 

Így (nem) alszunk mi

E szerint a többségünk (63 százalék) 9 és 11 óra között fekszik le aludni, míg a lefekvés előtti egy órában, de közvetlenül az elalvás előtt is a tévé előtt, vagy okoseszközökkel a kezünkben töltjük az időnként. Sőt, nyolcból egy ember úgy alszik ma Magyarországon, hogy megy közben a TV. 

Nyilván a legtöbb ember tudja, de nem árt megmagyarázni, a képernyők nézése közvetlenül elalvás előtt azért nem szerencsés, mert az ilyen eszközök olyan rövid hullámhosszú, ún. kékfényt bocsátanak ki, amely aktiválja a "belső óránkat". Ez pedig csökkenti az álmosságért felelős melatoninhormon termelődését. Nem véletlen, hogy a kütyükkel elalvók jelentős része nehezen alszik el, és nem piheni ki magát az éjszaka. 

Nem alszunk sajnos eleget sem, a válaszadók harmada kevesebb mint 6 órát alszik éjszakánként. A járványügyi tájékoztatásból már jól ismert WHO ajánlása szerint 8 óra lenne naponta az ideális, azaz az életidőnk harmadát bizony az ágyban kellene töltenünk.

Van tétje

Ez azért is problémás, mert a jelentősebb alváskiesés (6 óra alatt már annak számít), duplájára nő a rákos betegségek kockázata, legyengül az immunrendszer (nem lehet elégszer mondani), nő a szívroham kialakulásának az esélye, ahogyan a szív- és érrendszeri betegségeké is, valamint - és ezt talán nem tudják sokan - jelentősen nő az elhízás esélye is, mivel éhségérzetet kiváltó hormonok termelődnek ilyenkor a szervezetben. 

Ha mégis sikerül odafigyelnünk az időben történő lefekvésre és a nyolcórás alvásra, bizony még nem vagyunk teljesen bebiztosítva, mert vannak sajnos különféle alvászavarok is, amelyek közbeszólhatnak a békés feltöltődésbe. A magyarok közel fele rendszeresen felébred éjszaka, bár többségük vissza tud könnyen aludni, másoknál jóval árnyaltabb a probléma. 

Betesz a gazdaságnak is a rosszul alvó munkaerő

Nem véletlen, hogy a felmérésben résztvevők jelentős része, vagy fáradtan, vagy közepesen kipihenten ébred reggel, ami bizony az iskolai és munkahelyi teljesítményre is kihat. Érdekes felmérés volt 2017-ben az Egyesült Államokban, ahol azt állapították meg, hogy évente az ország 1,2 millió munkanapot veszít az elégtelen alvás miatt. Nem sokkal jobb a helyzet a briteknél és a németeknél sem. Belegondolhatunk, milyen kedvező hatással lenne akár a magyar gazdaságra is, hogyha sikerülne jelentős áttörést elérni ezen a területen. 

Nem véletlen, hogy az IKEA éppen a minap egy komolyabb kampányt indított azért, hogy az emberek a különböző ébrentartást segítő eszközök helyett inkább a minőségi alvást és az azzal járó kipihentséget válasszák. A hirdetéseken például egy nyitott energiaital-doboz látható, amiből egy takaró "folyik ki", vagy egy gyógyszeres tasak, amiből pedig párnák ömlenek ki. A szlogen is egyszerű: a holnap ma este kezdődik. 

Mit lehet tenni?

Hogy mit lehet tenni? Szakértők nagyjából a következő kulcsmozzanatokat sorolják fel a legtöbb témába vágó megszólaláskor: 

- Készüljünk fel a lefekvésre!

Egyszerűen tudatosítani kell, hogy a pihenés nem a szem becsukásával és a betakarózással kezdődik, hanem már jóval korábban, körülbelül két órával a lefekvés előtt elkezdődik. Ekkor már nem érdemes nehéz ételeket, koffeint fogyasztani, megpróbálni ellazulni. Ha sikerül egy elalvási "rituálét" kialakítani, azzal a szervezetünket is meg tudjuk "tanítani" a kikapcsolásra.

- Ne az utolsó pillanatig netezzünk! 

Talán ezt tudják a legkevesebben elhagyni, pedig fontos lenne. A nyugodt elalvás és pihentető szundítás alapfeltétele lenne, hogy száműzzük a hálószobából a különféle képernyőket, ne nézzünk semmit online az elalvás előtti időszakban.

- A hálószoba az alvás helye

Nyilván helyzete válogatja, de nagyon sokat tud segíteni, ha a hálószobánkat el tudjuk különíteni úgy, hogy csak a pihenésre használjunk. Ne legyen ott munkaállomás, edzés, játszás - ezek mind az agyunk lenyugvását gátolják.

Mindezek mellett sokan esküsznek a 20 fok körüli hőmérsékletre, bár ezt vélhetően embere válogatja. Azt mondani sem kell talán, hogy a megfelelő matrac, ágy, illetve az elsötétítés milyen kulcsfontosságú a pihenéshez.

Jó pihenést! Jó munkát!