Az Egyesült Arab Emírségek és Dubai azon helyek közé tartozik, ahol szinte a legváratlanabb technológiai vívmányok is felbukkanhatnak a levegőben repülő tűzoltóktól kezdve, a tengerbe épített üdülőövezeten át a felhők fölé emelkedő felhőkarcolókig. Naná, hogy itt építenék meg a Marsra tervezett emberi kolóniák prototípusát is.

2017-ben az Egyesült Arab Emírségek egy Elon Muskot is megszégyenítő vállalást fogalmaztak meg, mely szerint 100 éven belül gyarmatosítani kívánják a Marsot. Ez nyilván rengeteg idő, de az építészek már most elkezdték megtervezni, hogy vajon hogyan is nézne ki majd egy ilyen település a Marson. A dizájntervek magukért beszélnek.

Magát a prototípust Dubajon kívül a sivatagban tervezik megépíteni mintegy 176 ezer négyzetméteren. Ez körülbelül 30 futballpályának felel meg, s a becslések szerint 135 millió dollárba fog kerülni. A Vörös bolygó gyarmatosításának technológiai feltételein jelenleg a Dubaji Mohammed Bin Rashid Űrközpont (MBRSC) dolgozik, míg az építészeti terveket a Bjarke Ingels Group készíti el.

A telep elsődleges célja az, hogy rekonstruálja a környezetet, amelyben a marsi körülmények között teremtenék meg a fenntartható életet. Ehhez pedig az emírségbeli sivatag nyújt kiváló lehetőséget.

Káros sugarak, felforró vér, mínusz 81 fok

A mérnököknek az egyik legnagyobb kihívást az jelenti majd, hogy a Marson tapasztalható amúgy élhetetlen körülményeket tegyék lakhatóvá. A bolygónak rendkívül keskeny az atmoszférája, és nincs is globális mágneses tere, így az ott tartózkodók jelentősen ki vannak téve a különféle káros sugárzásoknak. A másik elviselhetetlen tényező a hőmérséklet, hiszen a Marson átlagosan mínusz 81 fok van. Az alacsony légnyomás egyúttal azt is jelenti, hogy a folyadékok viszonylag gyorsan gázzá párolognak, és a fagyos körülmények ellenére a védtelen emberi testben a vér valósággal felforrna tulajdonképpen.

Az all inclusive közel-keleti luxusszállókat megszégyenítő körülmények valamiért mégis meggyőzték az emírségbeli tudósokat, hogy nekiálljanak leküzdeni az akadályokat. Jakob Lange, a Bjarke Ingels Group egyik vezetője a CNN-nek magyarázta el, hogyan is birkóznának meg a fentiekkel. A megfelelő hőmérséklet és légnyomás elérése érdekében egy átlátszó polietilén membránnal borított biodómot hoznának létre, amelyben kiegyenlítenék a nyomást, majd a villamos energiával előállított oxigénnel töltenék fel a belsejét.

Ahogyan növekedne a populáció a Marson, a biodómok úgy szaporodnának egymáshoz kapcsolódva egy-egy falut, majd várost alkotva. Az elektromos áramot és a hőmérsékletet napenergiával biztosítanák, s tulajdonképpen éppen a vékony atmoszférát használnák fel a hőmérséklet szinten tartására. Éppen emiatt a sajátosság miatt ugyanis a biokupolák alatt a hőmérséklet nagyon nehezen hűlne le.

Hat méterrel a felhők felett föld alatt

Magukat az épületeket, házakat 3D nyomtatással készítenének el, amelyhez a marsi talajból nyernének alapanyagot. A szobák hat méterrel a felszín alatt helyezkednének el, így védekezve a káros sugárzással és az esetleges meteorokkal szemben. A sugárzást úgynevezett víz-ablakokkal is szűrnék, ami ugyan a természetes fényt áteresztené, a káros sugarak egy jelentős részét viszont elnyelné.

Az építészeknek ugyanakkor feladja az is a leckét, hogy a Földhöz képest a Marson harmad akkora a gravitációs erő, ami felülír néhány dolgot a terheléssel kapcsolatban is.

Visszatérve a dubaji projekthez, a prototípusként felépített kupolákat a tervek szerint majd tudományos kutatásokhoz, bemutatótermekként és oktatási célra használják majd. Az Űrprogram keretében már tavaly feljuttatott az űrbe egy asztronautát az Emírségek, idén nyáron pedig a Marsra próbálnak meg szondát feljuttatni. Egy biztos, fogunk még hallani az arab ország ambiciózus terveiről.

(Fotók: Bjarke Ingels Group)