Most már örökre home office-ban maradunk, vagy mégsem?

Amióta a koronavírus-járvány arra kényszerítette a munkaadók döntő többségét, hogy az alkalmazottaiknak biztosítsák az otthoni munkavégzés lehetőségét, folyamatos vita megy arról, hogy vajon az egészségügyi krízis végérvényesen is otthagyja-e a nyomát globálisan a munkaerő piacon. Egy szóval: tartós opció marad-e a home office, vagy sem. 

vacation-3033205_1280.jpg

Ebben a vitában a munkavállalók nyilván a rugalmas munkavégzés mellett teszik le a voksukat, ám a különböző cégvezetők között is akadnak olyanok, akik szinte teljesen átálltak a home office rendszerre járványtól függetlenül, vagy legalábbis egyfajta hibrid megoldásra jutottak. Előbbibe tartozik a fájlmegosztó szolgáltatást nyújtó Dropbox, utóbbiba pedig például a Facebook, ami nagyobb rugalmasságot és függetlenséget biztosít alkalmazottai számára bizonyos keretek között. 

A pénzügyi világban azonban inkább szükséges rosszként tekintenek a home office-ra, mintsem működő alternatívára. A Goldman Sachs vezérigazgatója, David Solomon például egy februári konferencián fogalmazott úgy a távoli munkavégzésről, mint

"egy aberrációról, amit olyan gyorsan korrigálni kell, ahogy csak lehet."

Kicsit enyhébben fogalmazott, de hasonló állásponton van Jes Staley, a Barclays vezérigazgatója, ő januárban nyilatkozta azt, hogy a home office egy olyan "rövid távú intézkedés, ami nem fenntartható".

laptop-6062433_1920.jpg

Egyszerűen nem ideális

A fentiek ismeretében egyáltalán nem lehet készpénznek venni, hogy a poszt-Covid világban véglegesen megváltozik a munkavégzés módja. Legalábbis nem mindenütt, és nem ugyanúgy. 

Solomon például fenti kijelentéseit azzal magyarázta fenti kijelentését, hogy egyáltalán nem ideális egy annyira innovatív és együttműködésen alapuló üzletágban, mint az övék, például a cég 3000 új alkalmazottját megfelelően integrálni távmunkában. Staley pedig a Világgazdasági Fórum egyik előadásán magyarázta el, hogy a nagy pénzügyi intézetek működési módját és kultúráját nagy kihívás lenne fenntartani ilyen feltételek mellett. 

Nyilván a járvány kezdetéhez képest már jóval többet tudunk a távmunka előnyeiről, hátrányairól és tartós hatásairól. A rugalmasság, otthoni kényelem, utazási nehézségek kiszűrése mind-mind a home office mellett szól, ám

a bizalom kérdése, vállalati kultúra, fiatalok pályakezdése és az alkalmazottak együttműködése szempontjából inkább hátrányai vannak a távmunkának. 

A Stanford Egyetem közgazdász-professzora, Nicholas Boom szerint a nagyobb cégek esetében, ahol a hierarchia is fontos szerepet játszik a vállalati modellben, nyilván a felettesek nem akarnak azzal szembesülni, hogy a beosztottak "alibiznek", vagy mondjuk egy meetingre "egy görög kávézóból, vagy a thai tengerpartról jelentkeznek be". Ami pedig a kézzel fogható hátrányokat illeti: számokban is mérhető, hogy a teljesítmény sok helyzetben csökkent talán a munkakörnyezet és az otthon összefonódása miatt, de a szülők számára például a gyermekek jelenléte jelentősen visszavetette a kreativitást. A kényszerű digitalizálódásnak még mentális következményeit is mérték a szakemberek. 

man-4749237_1920.jpg

A jövő a távmunkáé?

A pénzügyi világgal ellentétben például a techcégek egyrésze éppen a produktivitást emelte ki a home office egyik előnyeként.

Könnyebben lehet összehangolni a munka és a magánélet arányait, illetve könnyebbé vált a megfelelő munkaerő alkalmazása is a rugalmasabb feltételek mellett. 

A Dell vezérigazgatója, Michael Dell szerint a távmunka igenis az élet része marad a járvány után is, ők személy szerint a hibrid modellre esküsznek, nálunk a munkakörnyezetet optimálisan alakítják egyéni igények figyelembe vételével. Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója is több lépést tett már a digitalizálódó munkavégzés irányába. Például a mesterséges intelligencia és a virtuális valóság, videchat-fejlesztés terén minden eszközt megadnának a munkavállalók számára, hogy helyszíntől függetlenül kimaxolják a munkavállalók teljesítményét. A trendek tehát egyértelműen a távmunka irányába haladnak szerinte.