Ma már kutatások sora bizonyítja, hogy rendkívül súlyos károkat okoz az ember agyában, hogyha túl sokat dolgozik, túlhajszolja magát. Fiatal felnőttként még nem tűnhet fel, de évtizedekkel később megbosszulhatja magát a rendszertelen munka. Tudósok most riadót fújnak, túl sok ember hal bele ebbe évente. 

Évek óta kutatják azt a tudósok, hogy a túlságosan hosszú munkaidő vajon milyen negatív hatással van az egészségünkre. Nyilvánvalóan a legtöbb ember magán is tapasztalja, hogy a fárasztó és estébe nyúló munkanapok nem annyira kellemesek, de azt talán már kevesebben tudják, hogy 2021-ben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közös kutatása arra jutott, hogy az emberek túlhajszoltsága évente több mint 745 ezer halálesethez vezetett. Magyarán, minden egyes évben ennyien halnak bele abba, hogy egyszerűen túl sokat dolgoznak. Már ez a kutatás is megállapította, hogy az ilyen életvitel növeli a cukorbetegség kockázatát a nőknél, és hozzájárul a kognitív képességeik drámai romlásához.

Teljesen átalakítja az agyunkat

A héten megjelent egy új dél-koreai tanulmány is, amelyet a Chung-Ang Egyetem és a Yonsei Egyetem két tudósa készített, egészségügyi dolgozókat vizsgáltak, akiket két csoportra osztottak. Az egyikben olyan emberek voltak, akik hetente több mint 52 órát dolgoztak (ez Dél-Koreában a törvényi limit), a másikban pedig olyanok voltak, akik kevesebbet. 

A tudósok konkrétan a résztvevők agyi működéséről alkottak képeket egy speciális technológia segítségével: ezzel össze tudták hasonlítani, hogy a szürkeállomány szintjei hogyan változnak, az agyuk különböző régióiban. Mindent összegezve a kutatás arra jutott, hogy általában az agy azon területei alakultak át jelentősen, amelyek a végrehajtó funkciókért, illetve az érzelmi szabályozásokért feleltek. Hasonlóan a kognitív funkciókért, memóriáért és a nyelvi folyamatokért felelős területeken is változásokat észleltek azokhoz képest, akik nem tartoztak a túlhajszolt munkavállalók közé. 

A gondot ráadásul az jelenti, hogy miközben a túl sok munkavégzés alapjaiban változtatja meg az agy működését, ezt részben vissza lehet ugyan fordítani, de rengeteg időt vesz igénybe. A kulcs mindenképpen a környezeti stresszfaktorok visszafordítása minden esetben. 

Évtizedek után isszák meg a levét

Csaknem egy évvel ezelőtt jelent meg egy kutatás arról, hogy főként a fiatal felnőttek körében kialakult kiszámíthatatlan munkabeosztás szintén súlyos következményekkel járhat az élet későbbi szakaszában. Ez a felmérés főként arra a következtetésre jutott, hogy az állandóan változó, hektikus munkarend károsítja a társasági életet, az általános egészséget és lelki, mentális állapotot is. 

A PLOS ONE folyóiratban megjelent tanulmány azt írja, hogy azok az emberek, akiknek a munkarendje bármilyen mértékben változékony, sokkal nagyobb eséllyel alszanak kevesebbet és rosszabb minőségben, és nagyobb valószínűséggel számoltak be 50 éves korukban depressziós tünetekről, mint azok, akiknek stabil, átlagos munkarendjük volt. 

Ráadásul a technológia és a gazdaság fejlődése, valamit kiemelten a világjárvány óta a fiatal felnőttek egyre nagyobb számban dolgoznak nem szabványos munkaidőben, mint néhány évvel ezelőtt. A helyzet az, hogy ebből a szempontból a magasabb társadalmi-gazdasági szinten élőkre ez fokozottan jellemző, ami ugyan egy magasabb bért biztosít számukra, viszont hosszú távon jobban is veszélyezteti az egészségüket, állapotukat, mint az átlagos munkaidőben dolgozó, de valamennyivel kisebb keresettel rendelkező társaikét. 

Mit lehet tenni?

Adja magát a kérdés az ilyen lesújtó kutatási eredmények után, hogy mit lehetne tenni. Szakértők azt tanácsolják, hogy amennyire csak lehet, az ember olyan munkahelyet és rendet válasszon, ahol fix időben és időbeli korlátok közé szorítva dolgozhat. Még ha anyagi visszalépéssel is jár, hosszú távon elképzelhető, hogy kifizetődőbb egy ilyen lépés. 

További tanácsként azt javasolják, hogy az ember kövessen nagyon egészséges életmódot, mind az étkezés, mind pedig a testmozgás területén. Fontos, hogy legyenek olyan munkamentes, pihenésre elválasztott időszakok minden héten, ahol az ember a családjával, szeretteivel, barátjaival ápolhatja a kapcsolatot. 

Ami pedig talán a legfontosabb kérdés mind közül: az alvás minőségén radikálisan javítani kell. Úgy kell biztosítani annak a feltételeit (hűvös, sötét szobában), amennyire csak lehet. Volt olyan kutatás, ami például azt hangsúlyozta, hogy a késő esti étkezés például nagyon negatívan hat az alvás minőségére, ahogyan a lefekvés időpontjának állandó változtatása. Az alvásnak hatalmas tudománya van, érdemes szakember segítségét kérni, hogyha az embernek gondja akad ezen a téren. Az egészsége múlhat rajta.