Tanulmányok sora bizonyítja, hogy a munkahelyi szabadságolás milyen jótékony hatással van a későbbi teljesítményre. Ezek közül is kiemelkedik az év végi ünnepi kikapcsolódás, ami meg tudja alapozni a következő év sikereit is. Nem érdemes félvállról venni tehát a karácsonyi szünetet sem.

Talán többünkkel előfordult már, hogy a decemberi ünnepi hajtásból kis túlzással fáradtabban érkeztünk vissza a munkába, mint ahogyan azt karácsonykor otthagytuk. Ennek nyilván több oka is van, ezeket próbáljuk meg sorra venni, hátha sikerül az idei pihenést maradéktalanul kimaxolni.

Pár éve közölt egy brit cég rendkívül érdekes felmérési eredményeket. E szerint a brit munkavállalók közel kétharmada az ünnepek alatt is dolgozik (nagy részük úgy, hogy amúgy nem is kellene), 63 százalékuk rendszeresen csekkolja a munkahelyi emailjeit (20 százalékuk minden egyes nap az ünnepek alatt).

Sokan extra keresetért cserébe vállalják az ünnepi műszakot, mások az előléptetés és jó benyomásszerzés reményében nyújtanak ilyen módon extra teljesítményt.

Több mint valószínű, ezek a trendek nem csak a briteket jellemzik, hanem bizony Magyarországot is. Nyilván munkaügyben nehéz általános igazságokat megfogalmazni, mert minden munkavállaló és munkaadó helyzete más és más, mégis vannak szempontok, amiket talán érdemes figyelembe venni, mielőtt az ünnepek alatt is nekiülnénk a munkának.

Minden másodpercünk be van osztva

Munkától függetlenül az elmúlt 20 évben rendkívüli módon átalakult a világ. Az okostelefonok elterjedésével, a közösségi oldalak hódításával és az állandó összeköttetéssel tulajdonképpen nullára redukálódott a képernyőmentes, információmentes időszak aránya a mindennapjainkban.

Mindenről posztolunk, ami történik velünk, mindenre reagálunk, ami másokkal történik. A karácsony ráadásul kifejezetten egy olyan időszak, amikor az élmények sűrűsége miatt a közlési kényszer is felerősödik sokaknál.

Sajnos ez az állandó összekapcsolódás a munkahelyi folyamatokra is kihat.

Egyre kevésbé érezni a munkaidő végét a hétköznapokban, eltűnnek a hétvégék

- ami a kikapcsolódást illeti, és az ünnepek sem jelentenek munkamentes időszakot. Sokszor akkor sem, ha ezt amúgy a főnök nem igényli.

Érdemes tehát elkerülni a kütyüfüggés csapdáját, az állandó értesítés-ellenőrzés kényszerét leküzdeni. Egyszerűen hanyagolni kell a telefont, laptopot, tabletet - lecsökkenteni azon lehetőségek számát, amikor utolérhet minket a munka. Ha nem fektetünk le szigorú szabályokat magunk elé a szünet idejére, könnyen elronthatja akár csak egy-egy levél, üzenet, stb. az egész szabadságunkat.

A munka megvár

Nyilván itt sem lehet általánosítani, de számtalan esetben érzi azt az ember a szabadság alatt, hogy egyszerűen muszáj haladnia a dolgokkal, mert különben csak sűrűsödnek a problémák.

Iszonyú közhely, de el kell fogadnunk: nem dől össze a világ, ha kikapcsolunk egy időre a munkából. Mindig is sok feladatunk lesz, mindig is sűrű lesz a munka, mindig is lesznek megoldandó gondok. A munka megvár.

Ha a mindennapok végtelen mókuskereke felőröl bennünket, akkor egyre nehezebben vesszük majd az akadályokat.

Miközben a mesterségesen beiktatott szünetek valójában jótékony hatással tudnak lenni a munkateljesítményünkre is.

Ráadásul bizonyos kereskedelmi üzletágak kivételével szinte mindenki leáll az év végére. Sok ügyfelet, kollégát, társcéget nem is lehet ilyenkor már elérni. A főnökök, munkaadók is legtöbbször ilyenkor fixen szabadságra mennek, így nincs is akkora nyomás az alkalmazottakon, hogy éppen december 24 és január 1 között találják fel a spanyolviaszt.

Nem minden a munka

Az egzisztenciális kényszer mindannyiunkra hatalmas nyomást helyez, különösen egy ilyen évben, amikor a gazdasági válság sokunkat ennyire érzékenyen érint. De minden munkahelyi döntést, lépést érdemes tágabb kontextusban szemlélni, más aspektusból.

Szintén közhelynek hangozhat, de a munka nem minden.

Életünkben vannak sokkal értékesebb és fontosabb dolgok a munkánál: ilyen a családunk, szeretteink, otthonunk, barátaink, vagy akár hitünk, közösségünk.

A mindennapok pörgésében hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy tulajdonképpen azért dolgozunk, hogy ezekre a sokkal fontosabb és értékesebb dolgokra legyen időnk, legyen pénzünk, legyen szabadságunk.

Egész évben azért hajtunk, azért teperünk, hogy az olyan megismételhetetlen és örök alkalmakkor, mint például a karácsony, felejthetetlen emlékekkel gazdagodjunk. Amikért érdemes élni. Ha azzal áltatjuk magunkat, hogy majd évek múlva eljutunk arra a szabadságra, hogy ezeket majd ki tudjuk élvezni, becsapjuk magunkat: az esetek jelentős részében ez csupán fontossági rangsor kérdése. Rajtunk múlik, minek adunk prioritást.

A szabadság hasznos

Ez nem csak karácsonyra, minden szabadságra érvényes igazság. Ha az ember időről-időre kikapcsol a munkájából, abból tulajdonképpen a munkahelye profitál. Nem csak a kipihentség, lelki feltöltődés miatt, de a kreativitás, új ötletek, új szemléletmód, munkakedv, inspiráció is a legtöbbször ilyen munkamentes időszakok során jön.

Akkor vagyunk értékes munkaerők, ha nem csak pótolható és helyettesíthető robotként hozzuk az évek óta megszokott minimumot, hanem ha képesek vagyunk folyamatosan változni, fejlődni. Ha ezt nem tartjuk szem előtt, könnyen abba a nem is annyira váratlan helyzetbe kerülhetünk, hogy valaki ambíciózus jelölt szorít majd ki a pozíciónkból bennünket.

A folyamatos fejlődéshez, innovációhoz pedig elengedhetetlen a szünet, szabadság, feltöltődés.

Nem mindegy, hogy telnek az ünnepek

Egyrészt alapjába véve nem túl sok a munkaszüneti nap az ünnepek alatt, lehetőségeinkhez mérten, érdemes plusz szabadságot kifenni erre az időre.

Egy dolog, hogy a munkát hanyagoljuk ez idő alatt, és a mobilokat is félrerakjuk. Fontos az is, hogy okosan és bölcsen megtervezzük ezeket a napokat. Ha az egész ünnepi időszak karácsonyi ajándékok stresszes beszerzéséről, eszméletlen túlköltekezésről, családi vitákról és végtelen mennyiségű családi látogatásról, "tiszteletkörről" szól, akkor könnyen egy kifacsart rongyként zárhatjuk az évet.

Le kell vonni a korábbi évek tanulságait, összegezni a tapasztalatokat, és a lehető legjobban megszervezni azt, hogyan tudunk a legtöbbet pihenni és kikapcsolódni december végén.