A világ nagy kereskedelmi láncainak jelentős többsége már mesterséges intelligencia segítségével próbál meg tűpontos profilt alkotni a vásárlóiról. Az így felépített rendszerek nem csak azt tudják pontosan, hogy mit akarunk vásárolni majd jövő héten, de be is folyásolhatják majd, hogy melyik termékeket válasszuk az üzletekbe lépve. 

Lassan vége a borítékok hátuljára lekörmölt bevásárlólistáknak, a hűségkártyák és az online rendelések alapján a szupermarketek lassan előbb tudják, hogy mit fogunk vásárolni, mint mi magunk.

Ráadásul egyre több kereskedelmi lánc most már mesterséges intelligencián alapuló számítógépes rendszert alkalmaz, hogy tűpontosan meghatározza, sőt akár befolyásolja, hogy mit vásároljunk.

A kereskedelem "szent grálja"

Szakemberek szerint az lehet a kereskedelem "szent grálja", hogyha minden vásárlóról tökéletes profilt tudnak alkotni, amely alapján előbb tudják majd, hogy mire lesz szüksége, mint ő maga. Így könnyen lehet, hogyha legközelebb egy konkrét nasit, vagy egy pékárut leemelünk a polcról, akkor az a döntés inkább lesz egy számítógépes rendszer döntése, mint a mienk, bármilyen meglepően hangzik ez.

Az Egyesült Királyságban például van egy Ubamarket nevű applikáció, ami lehetővé teszi, hogy a vásárlók egy egyszerű szkennelés segítségével megnézzék az adott termék összetevőit, allergén hozzávalóit. E segítségével lehet telefonnal is fizetni az üzletekben. "A mesterséges intelligencián alapuló rendszerünk folyamatosan vizsgálja a felhasználó viselkedését, ezért annál pontosabb képünk van a vásárlóról, minél többet vásárol" - magyarázza Will Broome, az alapító a BBC-nek.

A mesterséges intelligencia nem csak a teljesen egyértelmű adatokat rögzíti, hanem azt is, hogy mennyire gyakran választunk új márkát, új terméket, vagy például szombatonként nagyobb százalékkal választunk-e csokoládét.

Ráadásul az így megszerzett információkból kiindulva a vásárlót befolyásolni is tudja a rendszer, például kifejezetten rá szabott hirdetéssel ösztönözve, hogy például pénteken egy bizonyos márkájú kedvezményes bort vegyen meg.

Az Ubamarketet egyelőre a közepes kereskedelmi láncolatok használják az országban (Spar, Coop, stb.), de a koronavírus-járvány jelentősen megdobta az applikáció iránti keresletet is.

Többet fogunk vásárolni, akár akarjuk, akár nem

Németországban az SO1 nevű startup tölt be hasonló funkciót. A cég azt állítja, hogy a mesterséges intelligencia alapján kínált termékeket kilencszer nagyobb eséllyel vásárolják meg, mint a hagyományos módokon hirdetett és népszerűsített termékeket. Még akkor is, ha a kedvezmény több mint 30 százalék.

A recept egyszerű: vásárlóként sokkal inkább veszünk meg olyan termékeket kedvezményesen, amelyekre amúgy is hajlottunk volna.

Az ilyen szintű profilalkotással kapcsolatban azonban adatvédelmi szakemberek több országban is felszólalnak, hiszen ezekkel a személyes adatokkal könnyen vissza lehet élni.

Nyilván egy szintig a vásárló érdekeit szolgálja az, hogy ilyen személyre szabott szolgáltatást kap, azonban könnyen felháborodást szülhet, ha a profilalkotással együtt manipulálják, befolyásolják is a felhasználót.

"Fel kell vetnünk a kérdést, mennyire jogszerű és etikus az ilyen jellegű adatgyűjtés. Ha például egy középosztálybeli fehér nőnek a rendszer kedvezményt kínál a friss zöldségekre, vajon ugyanezt megkapja-e az, aki inkább rászorulna egy ilyen kedvezményre?" - fogalmaz Jeni Tennison, egy adatok felhasználásával foglalkozó brit vállalat munkatársa. Hozzáteszi, az ilyen jellegű "profilozás" könnyen rendkívül diszkriminatív tud lenni a társadalom különböző szegmenseire nézve.

A bevásárlókocsid is megfigyel

Az adatgyűjtés az Amazontól sem áll távol. Az óriásvállalat már jó ideje alkalmazza a mesterséges intelligenciát a vásárlások optimalizálására. Az Amazon élelmiszerboltjaiban, amiből jelenleg már 27 van az Egyesült Államokban, a vásárlók mindenféle emberi érintkezés nélkül szerezhetik be azt, amire szükségük van. Az ember csak odaérinti a telefonját a szkennerhez, felkapja, amire szüksége van és már távozhat is a boltból. A mesterséges intelligencia persze figyel, és küldi a végén a számlát.

Az első ilyen Amazon Go boltok eleinte kisebb méretűek voltak a rengeteg szükséges szenzor és felszerelés miatt, ám a cég most még grandiózusabb beruházásokra készül. Az egyik fejlesztésük például a Dash Cart, a bevásárlókocsi, ami különböző érzékelők segítségével rögzítené, hogy mi került bele.

Egy másik amerikai kereskedőlánc, a Kroger olyan LCD kijelzőkkel szereli fel a polcait, amelyek rákapcsolódva a Bluetooth segítségével a vásárlók telefonjára, teljesen személyre szabott ajánlatokat vetítenek ki.

Felmérések szerint a világ legnagyobb üzletláncainak a háromnegyede használ mesterséges intelligenciát, vagy tervezi, hogy az év végéig beépíti a vásárlói rendszereibe. A világjárvány ráadásul olyan mértékben befolyásolta a vásárlói szokásokat, ami csak megerősítette az ilyen jellegű fejlesztési terveket. (Emlékezzünk csak arra, hogy tavasszal számtalan országban készlethiány volt a tartós élelmiszerekből, vagy például a WC-papírból, mert az üzletláncok nem tudták lereagálni a kereslet ilyen irányű drasztikus változását.)