Ma már tanulmányok sora foglalkozik az állandó képernyőlét káros hatásaival. A Szilícium völgy szülői közössége radikális lépésre szánta el magát. 

Reggel 9 óra van a kaliforniai Sunnyvale-ben. Minni Shahi éppen az Apple Cupertino-i központjába tart. Férje, a korábbi Google-alkalmazott Vijay Koduri egy helyi Starbucksban találkozik egyik üzleti partnerével, hogy megvitassák a közös startupjukat, a YouTube klipkészítő cégét, a HashCut-ot.

Shahinak és Kodurinak két gyereke van, a 10 éves Saurav és a 12 éves Roshni. Már mindkettőt kitették az iskolában. A Koduri család élete tipikus Szilícium völgyi család, egy dolgot kivéve. Az a technológia, amin a szülők dolgoznak teljesen ki van tiltva a családi otthonból.

Nincs videójáték a Koduri házban, ahogyan egyik gyereknek sincs még telefonja. Sauri és Roshni csak a szüleik telefonját játszhat, azon is csak heti (!) 10 percet (!!). (Ellentétben nincs korlátozva a családi óriáskönyvtár és a társasjátékok sem.) Korábban a család vett egy Ipad 2-t, de már 5 éve el van zárva a gyerekek elől egy felső polcon.

"Tisztában vagyunk vele, hogy eljutunk a pontig, amikor már saját mobiljuk lesz. De megpróbáljuk eltolni ezt a pontot ameddig csak lehet"

- nyilatkozta a 44 éves apuka a Business Insidernek.

Kifejezetten a kisgyerekekre vadásznak

Khoduri és Shahi a Szilícium völgyi szülők új generációját képviselik. Ahelyett, hogy felturbóznák otthonukat a legújjabb technológiával, inkább sok más techiparban dolgozó szülővel együtt inkább limitálja - esetenként tiltja - a gyerekek képernyő előtt töltött idejét.

Egy 2017-es kutatás szerint 907 Szilícium völgyi szülő közül (a technológiai újításokhoz való hozzáférésük ellenére) a többségük komolyan aggódik a technológia gyermekeikre gyakorolt pszichológiai és szociális hatása miatt.

"Nem temetheted az arcodat egy eszközbe és várhatod utána, hogy kifejlődjön a hosszú távú koncentrációs képességed" - vélekedik Taewoo Kim, a One Smart Lab vezető mesterséges intelligencia fejlesztője. Vallásos emberként ő arra tanítja az unokaöccseit és unokahúgait (4-11 éves korig), hogy meditáljanak és használjanak képernyőmentes játékokat, kirakósokat. Évente egyszer templomba is elviszi őket.

A nagy techcégek korábbi alkalmazottai, még az egykori vezetők is elítélték a vállalatok azon erőfeszítéseit, amik függőséget igyekeznek kiépíteni a termékeikkel kapcsolatban. A nyilvános viták újabb kutatásokra ösztönözték a pszichológiai közösséget. Ezek mindegyike arról győzte meg a szülőket, hogy a kisgyerekek kezében nincs helye ilyen eszközöknek.

"A techcégek tisztában vannak vele, hogy minél előbb kerül a kiskorúak, tinédzserek kezébe az általuk lefejlesztett platform, annál könnyebben válhat az élethosszig tartó szokássá"

- fogalmazott Koduri. Nem véletlen, hogy a Google újabb lépése, hogy az iskolákba is bevigye a Google Docs, a Google Sheets és az ún. Google Classroom legújabb vívmányait.

Az új stratégia értelmében a gyerekekből hűséges fogyasztókat kell kreálni. Vannak becslések mely szerint a főbb dohánycégek napi 24 millió dollárt (!) költenek arra, hogy valahogy a gyerekeket megnyerjék a termékeknek. Ugyanígy járnak el a gyorséttermi láncok is, akik gyerekmenüt kínálnak: a brandhűség jövedelmező.

"A különbség az, hogy a Google nem gondolja azt magáról, hogy veszélyes. Azt mondják, ők a jófiúk, akik segítenek a gyerekeknek és az osztályoknak. Ugyanezt csinálja az Apple és a Microsoft is."

Se TV, se mobil, csak Black Mirror

Erika Boissiere szerint nem kétséges, hogy a technológia képes megmérgezni a fiatalok agyműködését.

A 37 éves kétgyerekes anyuka San Franciscóban él, és férjével családterapeutaként dolgozik. Mindketten a képernyőkkel kapcsolatos kutatásokat vizsgálják, és bár hosszú távú felmérések még nem állnak rendelkezésre, már a rövid távon végzett tanulmányok is súlyos következményekre mutatnak rá a technológiát túlzott módon használók körében. Ilyen következmény lehet a depresszió, a szorongás és rendkívül súlyos esetben az öngyilkosság is.

A hozzá hasonló szülők mondhatni tech-ellenes álláspontot vannak. Már 15 éve egy forgalmas utca mellett laknak, és arra lett figyelmes, hogy

ma már mindenki a telefonjába temetkezik a buszokon.

"És nem a Kindle-t olvassák" - teszi hozzá. A Boissiere szülők nem szereltek TV-t a házba, kerülik a gyerekek (2 éves jack és az 5 éves Elise) előtti mobilhasználatot, és ez vonatkozik a 28 éves dadusukra is.

A szülők a munkából hazaérve azonnal leteszik a telefont az ajtóban, lefekvés előtt pedig 1-2 alkalommal ellenőrzik a beérkező hívásokat, üzeneteket. Esténként a férjével laptopon megnéznek egy "Black Mirror" részt, ami éppen a technológia káros hatásaira hívja fel a figyelmet.

Techguruk nyomdokain

Talán túlzónak tűnhet a tech-ellenes szülők elővigyázatossága, de tulajdonképpen ők csak a nagy techguruk nyomdokaiba léptek. (Erről korábban itt írtunk.)

2007-ben Bill Gates, a Microsoft vezérigazgatója mesélte el, hogy akkor kezdte el szabályozni a képernyő-használatot, amikor a lánya már egészségtelenül kötődött a videójátékokhoz. Később családi szabállyá vált, hogy 14 éves koruk előtt nem adnak a gyerekek kezébe saját telefont. Ma, egy átlagos amerikai gyerek az első telefonját 10 éves korában kapja.

Steve Jobs, az Apple egykori vezérigazgatója 2011-ben egy New York Times interjúban beszélt arról, hogy eltiltotta a gyerekeit a legújabb iPadtől. "Korlátozzuk a gyerekeinket az otthoni technológia használatban". De még Cook is, a jelenlegi Apple-vezér is azt nyilatkozta idén januárban, hogy unokaöccsének nem engedi, hogy csatlakozzon a közösségi oldalakhoz. A döntése összefügg azokkal a nyilatkozatokkal, mely szerint az ilyen platformok "roncsolják a társadalom szövetét." Cook azt is elismerte, hogy az Apple termékek nem állandó használatra lettek kitalálva.

"Nem az a személy vagyok, aki szerint akkor érjük el a sikert, ha az eszközünket állandóan használod."

Empatiát épít ki a tech-mentesség

A jó hír, hogy a rendszeres tech-használat negatív hatásai nem feltétlenül tartósak.

Gyakran emlegetik a pszichológusok azt a 2014-es kutatást, amiben 100 tíz év alatti gyereket vizsgáltak. A társaság fele tech-mentes tevékenységeket végzett 5 napon keresztül: íjászkodott, kirándult, futni ment. A másik fele otthon maradt és folytatta eddigi életét.

Öt nappal később kimutatták, hogy az aktív résztvevők sokkal empatikusabbak lettek a társaik fele. Nonverbális érzelmi jelekkel kimutatták, hogy a másik sikerének jobban tudtak örülni, és jobban bántotta társaik bukása, problémája. A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy ideje volna levonni a gyerekek képernyők előtt töltött idejének következményeit és hasznát az osztálytermekben és azokon kívül is.

Merre halad az oktatás?

Ha az oktatásról van szó, még a szigorú szülők is eltekintenek az otthoni szabályoktól. Koduri gyerekei az iskolában például Macbook Air-en csinálják meg a házi feladatot és Google Chromebookst használnak az órákon. De nem minden intézmény "halad a korral", a kaliforniai Los Altos egyik magániskolájában semmilyen képernyős eszközt nem adnak a gyerekek kezébe 8. osztályos korukig.

A San Francisco-i Brightworks iskolában a gyerekek kreativitását igyekeznek ösztönözni. Régi rádiókat javítanak, az órákat meg egyszerű faházakban tartják. Persze ez inkább a kivétel. Ahogyan Joe Clement és Matt Miles oktatók a "Screen Schooled" című könyvükben írják, a technológia többet árt, mint használ ennek a korosztálynak, ha szövegértési, vagy matekeredményeket nézzük.

Lehet változtatni

Amy Pressman tech-vállalkozó San Francisco-ban lakik két gyerekével, a 14 éves Miával, és a 16 éves Jacobbal. Legidősebb fiuk, a 20 éves Brian már egyetemista. Habár már nem tudja felügyelni, hogy Brian mit csinál az iskolában, otthon mindig szigorú. A vacsora közben nincs eszköz az asztalnál. 10 óra után a gyerekeknek le kell rakniuk a telefont, és a konyhában töltik azokat reggelig. A heti játékidőt 5-7 órában korlátozta.

"Ez a világ még nem létezett, amikor én felnőttem."

Pressman elmesélte, hogy idősebb fia gyakrabban hívja át barátait magához, mint fiatalabb gyerekei. Az elmúlt években egyre kevesebb időt töltött együtt a család, a gyerekek inkább elvonultak a szobájukba és a képernyők előtt görnyedtek. Most ez megváltozott, rendszeresen járnak színházba, még a fagyizóba is közösen mennek el. Sőt eltöltöttek egy hosszú hétvégét Death Valley-ban is, hordozható töltő és wifi nélkül.

Kemények a szabályok, de megéri

A Business Insiderrel beszélő szülők azt mondták, hogy nehéz megtalálni az egyensúlyt a techeszközök szabályozásában. A gyerekek sokszor érzik úgy, hogy kimaradnak bizonyos társaságból, hátrányt szenvednek. Minél tovább ragaszkodnak a szülők a korlátozásokhoz, annál inkább érzik a veszélyét a "lemaradásnak".

Az megkérdezett szülők szerint a legjobb védekezés a függőséggel szemben az alternatív programok kitalálása, illetve a technológia jó célokra történő felhasználásának a megtanítása. Amikor például aszály sújtotta Kaliforniát, Koduri vett cementet és lebetonozta a kert egy részét, és kosárpályát épített a gyerekeknek és a szomszédoknak. Pressman pedig a gyerekeit a nagy érdeklődés miatt egy programozó tanfolyamra iratta be. Mindannyian remélik, hogy felnőve gyerekeik megtanulják jól kezelni, s ha kell lerakni ezeket az eszközöket.

Pressman legidősebb fia például magától utasította vissza bizonyos könyvek digitális verzióját, amit kapott, mondván, jobban szereti a papíralapút olvasni.

Ha irodát keres, keresse itt!