Vajon mennyire butítja el az embert a mesterséges intelligencia rendszeres használata? A történelemben talán most először érkezhet el a pillanat, hogy az intellektusunk jelentős részét kiszervezzük a technológiának, ami viszont beláthatatlan következményekkel járhat. Ennek a hatásait vizsgálja most számos kutató a világ több pontján.

A középiskolában vagy az egyetemen talán már mindannyiunkat állítottak olyan feladat elé, hogy írjunk beadandót egy bizonyos témában. A mesterséges intelligencia megjelenése előtt ez bizony mindenkit komoly kihívás elé állított, meg kellett dolgoztatni ahhoz az agyat, hogy a feladatot maradéktalanul és sikeresen elvégezzük. Eljött azonban az MI korszaka, és ma már még a kisiskolások is azzal kísérleteznek, hogyan lehet a legkevésbé feltűnő módon a mesterséges intelligenciával megíratni az ilyen típusú házi feladatokat. Időt spórol, kényelmes és még jobb jegyet is kaphatnak rá. Ennek azonban ára van. 

Amikor az agynak már nem kell dolgoznia

Az MIT amerikai egyetem kutatói azt mérték egy sor esszéíró feladat elé állított diáknál, hogy miként működik az agyuk munka közben azoknak, akik például a ChatGPT segítségét vették igénybe, és azoknak, akik önállóan végezték el a munkát. Talán nem nagy meglepetésre a mesterséges intelligenciát használók sokkalta alacsonyabb idegi aktivitást mutattak az agy kreatív funkciókért és figyelemért felelős területein, mint más társaik. 

De nem csak az MIT jutott arra a következtetésre, hogy potenciálisan igenis komoly károkat tud okozni az intellektusunk területén a mesterséges intelligencia átgondolatlan használata. Az nem kérdés, hogy az MI elképesztő lehetőségek tárházát nyitja meg az emberek előtt. De még a Microsoft Research kutatói is arra a következtetésre jutottak 319 mesterséges intelligenciát rendszeresen használó alkalmazott vizsgálatakor, hogy a munkavállalók többsége szerint sokkal kevesebb kognitív erőfeszítésre volt szükségük a feladataik elvégzésekor, ami viszont kihatással volt a kritikai gondolkozásra és problémamegoldó képességeikre.

Súlyos problémát jelent az iskolákban is

A Swiss Business School professzora 666 brit állampolgárt kérdezett meg arról, miként használják a mesterséges intelligenciát és mennyire bíznak meg benne. Egy széles körben használt kritikai gondálkozást mérő teszten azok a résztvevők, akik rendszeresen használták a mesterséges intelligenciát, lényegében minden mutatóban alacsonyabb pontszámot értek el azokhoz képest, akik viszont nem. A professzort a kutatása után egymás után keresték meg az iskolák és tanárok, mert ők is nagyon hasonlót tapasztalnak a diákjaik körében. 

Mindent összegezve kutatók vizsgálja azt a kérdést, hogy a mesterséges intelligencia vajon az emberek agyát tényleg legyengíti, vagy slampossá teszi-e az idő múlásával. A fent idézett három kutatás készítői mind azt hangsúlyozták, hogy még további munkára van szükség, hogy az agyi funkciók romlása és a mesterséges intelligencia fokozott használata közötti összefüggést egyértelműen kimutassák - mindenesetre az eddigi vizsgálataik rendkívül komoly kérdéseket vetnek fel ezzel kapcsolatban.

Számoljunk akkor inkább fejben?

Mindenesetre vannak a felvetésnek kritikusai is, akik például Szókratészt idézik, aki Krisztus előtt az 5. században amiatt bosszankodott, hogy az írás nem az emlékezésre, hanem az emlékeztetésre való. De ugyanilyen gondolatmenet alapján számon lehetne kérni a számológépek használatát a pénztárosokon, akik nem maguk számolják ki a végösszeget, vagy a GPS-ek alkalmazását a térképolvasás kiváltása esetén. Nyilván kevesen vitatják ezen eszközök hasznos voltát, így vélhetően még azt sem lehet bizonyítani egyértelműen, hogy az agy veleszületett képességeit alapjaiban változtatná meg a mesterséges intelligencia. 

Evan Risko, a Waterloo-i Egyetem pszichológiaprofesszora szerint mindössze tehermentesítésről van szó - az emberek a nehéz és unalmas mentális feladatokat hárítják át a gépekre, a komplexebb feladatokat az ember már maga végzi el, és ehhez többnyire ragaszkodik is. Ám elismeri, hogy az úgynevezett kognitív fukarság viszont létrehozhatja azt a helyzetet, hogy a mesterséges intelligenciát rendszeresen használó ember egyszerűen egyre nehezebben gondolkozik kritikusan, és fokozatosan veszíti el a problémamegoldó képességeit. Ez viszont a munkaerőpiacon bizony versenyképességi hátrányt is jelenthet majd.