Slow living: a lelassulás művészete - hogyan katapultáljunk a túlpörgött világunkból?
Csörög az ébresztőóra, tucatnyi értesítés jött. Ketten már hívtak is. Új emailek is vannak a fiókban. Csak egy gyors kávéra van idő, vagy talán arra se, indulni kell. Annyira belemerülünk a teendőkbe, hogy még a piros lámpáknál is kézbe kerül a telefon. Maximális pörgés. De valami azt súgja, nem mehet ez így tovább. Ismerős? Akkor Önnek szól ez a cikk.

Tucatnyi tanulmány szól róla, de talán mindenki érzi a saját bőrén is, hogy az elmúlt évtizedekben, különösen az internet és az okoseszközök elterjedésével, olyannyira felgyorsult a világunk, hogy az már szinte életidegen - népbetegséggé vált a kiégés, szorongás és a stressz. Valamin változtatni kellene, a mókuskerékből mégis nehéz a kiszállás, sokan nem is tudják hol kezdjék - erre találták ki az úgynevezett "slow living"-et, ami a tudatos lelassulást jelenti.
Ennek a trendnek az egyik első fecskéje egy olasz újságíróhoz köthető, Carlo Petrinihez, aki még 1986-ban hozakodott elő a Slow Food mozgalommal, kifejezetten a Rómában nyílt McDonald's-ra válaszul. A célja egyértelmű volt: reagálni a gyorséttermi kultúrára, a globalizálódó és homogenizálódó ízlésre. De a '90-es évektől elkezdődően már jöttek gondolatok az élhető városokról, az elmélyült utazásokról (a turistás rohanások helyett), a figyelemalapú nevelésen át a nagybetűs tudatos lelassulásig.
A szükség óriási. Az Egészségügyi Világszervezet 2019-ben egészségügyi diagnózissá nyilvánította a kiégést, amit a munkahelyi stressz okoz. A Stanford kutatása a kreativitás és koncentráció drámai csökkenését vizsgálta, egy másik felmérés pedig a multitasking hátrányait. Az állandó képernyőhasználat és a munka és magánélet összemosódása pedig súlyos alvásproblémákat is okoz. Időzített bombák ezek, de szerencsére egy kis odafigyeléssel nagyon nagy változást érhet el az ember anélkül, hogy alapjaiban kelljen felforgatnia az életét. Ezekből válogattunk néhányat.
1. Digitális szünetek
Az értesítések beállításával könnyen kiküszöbölhető, hogy a nem annyira fontos hírek ne azonna, ne rezgéssel, vagy hanghatással jussanak el hozzánk, állandóan triggerelve a figyelmünket. Sokan javasolják például, hogy az ébredés utáni első 30 percben egyáltalán ne nyúljunk telefonhoz - segít a tudatosságban, a pihentségben, a feszültségmentes napkezdésben.
Vannak arra is kutatások, milyen hasznos az ember számára, ha úgynevezett digitális szombatot tart, ahogyan a zsidók Izraelben - egyszerűen nem használnak elektronikát egy teljes napon át. Ha ennyire szigorúan nem is érdemes ezt követni, mindenképpen van haszna, hogyha a héten egy nap kiemelten figyelünk arra, hogy csak szükség esetén használjuk a telefonunkat.
2. Lassú reggelek
Akik ezt már kipróbálták, mind nagyon ajánlják. A lassú reggelek lényege abban áll, hogy az ember nem közvetelnül az utolsó pillanatban kel fel, majd lesz rohanás a reggele, hanem akár az alvásidő kárára is, de egy fél órával korábban kel a megszokottnál. Iszik egy kávét, letusol, gondolkozik kicsit az életén, mielőtt beszállna abba a bizonyos mókuskerékbe. Fontos, ezalatt ne a telefonunkat nyomogassuk, vagy híreket olvassunk, hiszen az is azonnal beránt a pörgésbe.
3. Tudatos szünetek napközben
Azoknak, akik ülőmunkát végeznek, kifejezetten ajánlott, hogy óránként egy 5 percre álljanak fel és mozogjanak, így megőrizve az egészségüket. Nos, ezt azért elég kevesen teszik meg, hiába az ajánlások. Annak viszont kiemelten jó hatása van, hogyha az ember napközben 2-3 alkalommal is elválaszt 5 percet arra, hogy teljesen kikapcsoljon a munkából. Egy kis séta, gondolkozás - valami, ami kiszakítja a munka sodrásából.
Kiváló lehetőség erre az ebédszünet is, amikor az ember nem a laptopját, vagy a telefonját nyomkodja, hanem egyszerűen - ÉL. A munkán kívül mással is foglalkozik.
4. Esti elcsendesedés
A legtöbben a lefekvés előtti utolsó percig is a képernyő előtt kapcsolódnak ki, holott kutatások bizonyítják, hogy ez jelentősen rontja az alvásminőséget. Ehelyett egy kellemes esti kutyasétáltatás, könyvolvasás, naplóírás rendkívül jó hatással van a mentális egészségünkre.
5. Minden tudatosság lényegi eleme: testmozgás
A leginkább egyébként a már említett sétát ajánlják sokan - aközben nehéz mindig telefonozni, másra figyelni. Könnyebben lehet gondolkozni, vagy valakivel beszélgetni. Kizárólagos és koncentrált a figyelem, ez az igazi minőségi idő. Arról nem is beszélve, hogy az egészségünkre is szuper hatással van.
Mindent összegezve, az élet túl rövid itt a földi pályafutásunk során ahhoz, hogy az anélkül elrobogjon mellettünk, hogy az igazán fontos dolgok mellett elrobogjunk. Az ember nem úgy lett kalibrálva, hogy éjjel-nappal megállás nélkül robotoljon, pörögjön, információcunamival sodródjon. A természetben mozgás, a pihenés, a hosszas elmélkedések, elmélyült beszélgetések sokkal inkább közelebb állnak az ember eredeti valójához, mint a modern világunk trendjei, amelynek akarva-akaratlanul a rabjává tudunk válni.
