Miközben napokon belül megkezdődik a konklávé a Vatikánban, érdemes felidézni, hogy milyen megdöbbentő pápaválasztások voltak a katolikus egyház történetében.

Miután a katolikus egyház meggyászolta és eltemette Ferenc pápát, a világ figyelme most arra irányul, hogy vajon a bíborosi testület kit fog megválasztani az utódjának az úgy nevezett konklávén. A szó maga azt a zárt helyiséget jelöli, ahol a választás zajlik, illetve a bíborosok közösségét is így nevezik, akik részt vesznek/vehetnek a szavazáson.

Amikor lebontották a bíborosok feje fölött a tetőt

A 13. században egymás után négyszer is úgy kényszerítették a bíborosokat a választás mihamarabbi befejezésére, hogy bezárták őket. 1216-ban például Perugia városának palotájába zárták be őket, amíg ki nem jelölték az új pápát, de hasonló jelenet játszódott le 1241-ben is IX. Gergely pápa halála után.

A legdöbbenetesebb választás 1268 után történt, amikor a viterbóiak úgy döntöttek, hogy nem csak bezárják a választó bíborosokat, de konkrétan be is falazták az ajtókat. Ami meglepő, hogy még így sem sikerült dönteni, ezért végül konkrétan lebontották a palota tetőszerkezetét, hogy így legyenek kiszolgáltatva a bentülők az időjárás viszontagságainak, miközben csak kenyeret és vizet adtak nekik. Végül sikerült megválasztaniuk X. Gergely pápát. A választás folyamata 33 hónapon át tartott.

Külön érdekesség, hogy a konklávén részt vett a magyar esztergomi érsek, Báncsa István is, ám meghalt, még mielőtt X. Gergely pápát megválasztották volna.

A pápa, akit véletlenül választottak meg

A 14. század nagy részében a pápaság Avignonban székelt, ahol viszont szörnyű állapotok uralkodtak az erkölcsi kicsapongások és a világi romlottság, korrupció miatt. Provence-ben azonban a bíborosok viszont a saját érdekeiket keresték. Amikor összegyűltek 1334-ben, hogy megválasszák XXII. János pápa utódját, akkor állítólag az általánosan bevett szokás szerint első körben egy teljesen esélytelen jelöltre szavaztak, hogy nagyjából felmérjék az első forduló alapján a politikai irányokat.

Így viszont az akaratukon kívül egyetlen kivétellel mindannyian ugyanazt az esélytelen jelöltet támogatták, így lett végül Jacques Fournier bíborosból a megválasztott XII. Benedek pápa.

Az őrült egyházfő, aki még csak bíboros sem volt

1378-ban hosszú évek után végül ismét Rómába költözött a pápai udvar, ám több francia bíboros kijelentette, hogy ők nem hajlandóak résztvenni a konklávén. Éppen ezért csak 16 bíboros jelent meg a Vatikánban, akik közül csak négyen voltak olaszok. A római csőcselék viszont azt követelte, hogy olasz pápát válasszanak – több bíboros annyira félt, hogy a köpenye alá páncélzatot húzott fel, és úgy indult szavazni.

A választás azért volt nehéz, mert a konklávén még így is masszív többségben voltak a franciák, akik viszont nem igazán akartak olasz pápát. Végül egy olyan jelölt mögött kötöttek kompromisszumot, aki még csak nem is volt a bíborosi testület része: ő volt Bariba Prignano érsek, a későbbi VI. Orbán.

Villámgyorsan világossá vált azonban, hogy nem igazán alkalmas a végsőkig megosztott katolikus egyház vezetésére, sőt – lényegében megőrült. Amikor megpróbáltak elmozdítani a hivatalából ellene szövetkezve, ezt leleplezte – majd az érintett bíborosokat konkrétan bebörtönözte. Végül a történet szerint a pápát az ellenségei végül megmérgezték.

A pápaság története tele van drámai fordulatokkal, váratlan esetekkel. A most május 7-én kezdődő konklávé is tartogat érdekességeket, hiszen már az is jogi kérdéseket vet fel, hogy miként szavazhat 133 pápaválasztó bíboros, hogyha egy korábbi szabály a létszámukat 120-ban maximalizálta. Egyesek szerint ez a jogi ellentmondás akár az új pápa legitimációját is megkérdőjelezheti.