Bármi fontos történjen a világban, a legnagyobb eséllyel a közösségi oldalainkon, vagy jobb esetben egy hírportál felületén fogunk értesülni róla. Honnan bizonyosodhatunk meg arról, hogy amit olvasunk/látunk, az vajon igaz-e? Összeszedtünk néhány szempontot, ami segíthet. 

Arra nincsen az égvilágon semmilyen garancia, hogy minden álhírt ki tud az ember szűrni. Egyszerűen túl sok tartalom születik, túl rövid idő alatt és túl jó minőségben ahhoz, hogy ne csússzon át valami a radaron. S akkor arról még nem is beszéltünk, hogy időnként maga a közvélekedés, a média nagy része van tévedésben, de jó példa erre a Covid-vírus eredetének kérdése - amellyel kapcsolatban az úgynevezett laborelméletet valósággal irtotta felületeiről a legtöbb közösségi oldal, már azonban már a tudományos világban is elfogadott és legitim álláspont, hogy a koronavírus akár a vuhani laborból is származhat. 

Az sem segít sokat, hogy sokszor az álhírek elleni küzdelem égisze alatt az "egyik oldal" megpróbálja besározni a "másik oldalt" - így azt sem szabad készpénznek venni, ha valamiről leírják, hogy fake news, mert simán lehet, hogy nem az. 

A hírek, cikkek és posztok útvesztőjében azonban mégis van néhány fontos szempont, amit érdemes megszívlelni. 

1. Légy mindig szkeptikus!

Azt kell megérteni, hogy a legtöbb poszt és cikk mögött áll egy közlési szándék. Valaki valamilyen célból azt megírta, közzétette. Ez persze lehet pusztán tájékoztató cél, de lehet nagyon sok más indok is ezek mögött. Nem árt ezért általános kételkedéssel fogadni azokat a híreket, információkat - amelyek szokatlannak, megdöbbentőnek tűnnek, vagy erőteljesen az érzelmeinkre hatnak. 

Ha valami hihetetlennek tűnik, akkor az esetek egy jelentős részében nem is igaz. 

2. Mindig ellenőrizd a forrást!

Ma már, ha valami fontos és komoly dolog történik a világban, valami szokatlan, vagy megdöbbentő, akkor egészen bizonyosan beszámolnak róla a sajtóorgánumok. Még ha valamiért agyon is van hallgatva egy esemény, ma már minden "oldalnak" van saját médiája, amely üzletszerűen, hitelesítve, szakmai alapokon működik, így egészen bizonyosan írnak róla. 

Ha valamiről egy oldal sem ír, csak a szomszéd az oldalán, vagy egy kimondhatatlan nevű híroldal, ami rogyásig van felugró ablakokkal és hirdetésekkel, akkor az szinte minden bizonnyal egy kattintásvadász oldal, ami abból szerzi a bevételét, hogy mindenkit megtéveszt. 

3. Ki tudhat erről? 

Minden információnak megvan ma már a tényleges szakértője az adott szakterületen. Éppen ezért érdemes ott keresni a bizonyítást. Ha egészségügyi szenzációról van szó, azt fogják ismerni az orvosok, egészségügyi intézetek. Ha valamilyen katonai akció történik - például egy ukrajnai városban - azt biztosan az illetékes hadsereg, védelmi minisztérium, vagy valamelyik katonai hivatal tudja majd hitelesíteni. 

A szakemberek a saját szakterületükön egészen biztosan előbb értesülnek majd az új történésekről, mint a mezei felhasználók. 

4. Nyilvánvaló jelek

Az álhírek nagyon sokszor önmagukat leplezik le. Az ilyen szövegben például nagyon sokszor rengeteg hiba, elgépelés van, csúnya a tördelése, követhetetlen a szöveg logikája. Képek, videók esetében érdemes figyelni az árnyékokat, a photoshop jeleit, a fényeket, hangokat - sokszor hamar kiderül, hogy a valóságban nem tudna úgy megtörténni egy esemény, mint ahogyan azt a felvételeken látjuk. 

5. Mit mondanak a kommentelők?

Sok-sok szkeptikus ember előbb-utóbb rájön arra, ha át akarják verni. Érdemes szinte azonnal megnézni egy-egy poszt, vagy hír alatt a kommenteket, mert ha álhírről van szó, akkor azt előbb-utóbb ki fogja deríteni valaki. Persze lehet, hogy az a valaki éppen te leszel. 

A legfontosabb pedig talán éppen az, hogy mi magunk csak ellenőrzött, hiteles információkat adjunk tovább - ne terjesszünk olyan híreket, amelyek másokat megtéveszthetnek, mert a saját hitelünket romboljuk a környezetünk szemében.