Háromnegyed millió ember hal bele évente abba, hogy túl sokat dolgozik

Aggasztó eredményre jutott egy friss kutatás azzal kapcsolatban, hogy mennyire veszélyes az egészségünkre nézve a rengeteg túlóra. A felmérés szerint mintegy háromnegyed millió ember abba hal bele évente, hogy egyszerűen túl sokat dolgozik.

despaired-2261021_1920.jpg

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) május közepén tette közzé az első globális felmérést, ami a túl sok munkaóra egészségre gyakorolt hatását hivatott vizsgálni. E szerint mintegy 750 ezer ember hal bele évente csak abba, hogy hetente több mint 55 (!) órát dolgozik. (Csak viszonyításként: ez hétköznapokra bontva, napi 11 órányi munkát jelent.)

Ez a halálok így megelőzi a malária okozta áldozatok számát.

A szakemberek éppen ezért globális egészségügyi krízisnek minősítik a munka okozta állapotromlást, és erre hívják fel nem csak az egyének, hanem a vállalatok és törvényhozók figyelmét is. Ha nem sikerül megoldani ezt a problémát, akkor tovább súlyosbodhatnak ezek a trendek.

Felborítja az életvitelünket a túl sok munka

A tanulmányt az Environment International nevű folyóiratban publikálták. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az számít „túl sok” munkának, ha valaki több mint 55 órát dolgozik egy héten. Ezt a tartományt vizsgálták a nemzetközi halálozással és megbetegedési mutatókkal összevetve 2000 és 2016 között.

A legalapvetőbb két probléma a túl sok munkaórával, hogy egyrészt a krónikus stressz magas vérnyomást és koleszterin szintet eredményez, másrészt alaposan megváltoztatja a viselkedésünket is.

Például a hosszú munkanapok jóval kevesebb alvást, kevés testmozgást és egészségtelen táplálkozást is jelentenek egyben.

Aki túl sokat dolgozik, nagyobb eséllyel dohányzik és fogyaszt alkoholt, mint mások.

Ráadásul a Covid-világjárvány sem segített a kimerült munkavállalókon, az otthoni munkavégzés sok esetben még több munkaórát, illetve a munka és a magánélet összefolyását vonta maga után. Jelentősen megnövekedett a szív-, és érrendszeri betegségek és az agyvérzés esetek száma.

Emellett az egzisztenciális szükséghelyzet egyfajta ördögi körként még több munkára kényszerít nagyon sok amúgy is stresszes helyzetben levő embert.

Európában is egyre nagyobb gondot jelent

A felmérés adatai szerint a világ népességének mintegy 9 százalékát érinti a munkahelyi túlterheltség. Az évezredforduló óta ez az arány meredeken ível felfelé. A férfiak jellemzően sokkal többet dolgoznak. Régió szempontjából Dél-Kelet Ázsia a legrosszabb térség ebből a szempontból, miközben Európában jóval jobbak a mutatók. A törvényi szabályozások is kedveznek, ahogyan a munkaszüneti napok száma is több, mint az ázsiai régióban.

Persze ez nem jelenti, hogy Európa érintetlen lenne ettől a problémától. A legtöbb országban szintén emelkedik a súlyos esetek száma,

szimbolikus jelenete volt például az elmúlt heteknek, amikor az osztrák egészségügyi miniszter azért kényszerült lemondásra, mert a túl sok munka miatt magas vérnyomással és vércukorszinttel rövid időn belül többször is kórházba került.

Számára a felmondás ésszerű megoldásnak tűnt, rengeteg munkavállaló számára azonban jóval nehezebb megtalálni a helyes döntést a munka területén.

Apró odafigyeléssel éveket lehet nyerni

Szakemberek azt tanácsolják, hogy a munkavállalók elsőként azt figyeljék, hogy érzékelik-e magukon a kiégés, teljes kimerültség és egészségügyi krízis tüneteit. Egyéni szinten a megfelelő táplálkozással, elegendő pihenéssel és testmozgással jelentősen csökkenthetőek az egészségügyi problémák kockázatai.

A tartós megoldást viszont az jelentené, hogyha a cégek biztosítani tudnánk a rugalmas munkavégzést, illetve a magánélet és szabadság érintetlenségét. Rengeteg ember ugyanis nem tud kikapcsolni, sokan még éjszaka, a lefekvés előtt is a telefonjukon a munkával foglalkoznak. Minél előbb szembesül az ember ennek a napi rutinnak az egészségügyi kockázatával, és minél előbb változtat azon, annál kevesebb az esélye a későbbi súlyos krónikus betegség kialakulásának. Számítások szerint ezzel, akár életéveket is nyerhetnek a munkavállalók.