Úgy tűnik, az arab országok minden évtizedben megdöntik a világ legmagasabb felhőkarcolójának rekordját. A dubaji torony már berobbant a köztudatba, kevesen tudják azonban, hogy a szaúdi királyi család pár éven belül trónfosztásra készül. 

Jelenleg az egyesült arab emírségekbeli Dubajban található Burdzs Kalifa a világ legmagasabb épülete a maga 828 méteres magasságával. Ezzel az adottságával mintegy 300 métert ver a tajvani óriásra, a Taipei 101-re, ami csupán rövid ideig birtokolta a megtisztelő címet még 2005-ben. Most úgy tűnik, hogy a dubaji égimeszelő is a második helyre szorul vissza, miután Szaúd Arábiában jól haladnak az egymilliárd dollárból épülő Dzsidda toronnyal, ami a tervek szerint eléri az 1000 méteres álomhatárt is 2021-ben.

A Dzsidda torony, más néven Királyság torony egy monumentális felhőkarcoló lesz a szaúd-arábiai Dzsiddában, ami az első központja lesz annak a Királyságvárosnak, ami a Vörös-tenger mentén fekszik. A Királyságváros egy 5 négyzetkilométere területű projekt, Al-Waleed bin Talal herceg tulajdona. A tervek szerint ez a város otthont fog adni számos kereskedelmi és lakóingatlan-fejlesztésnek, lesznek benne tehát lakások, szállodák, irodaházak. A teljes projekt költsége 20 milliárd dollár felé rúg majd. A már említett Kingdom tower felépülte után további infrastrukturális fejlesztések jönnek, az építkezések harmadik fázisáról még nem lehet sokat tudni.

1600 métert már nem bírt el a talaj

Az eredeti tervek szerint a Dzsidda toronyt 1600 méteresre tervezték (!), ám a földrajzi kutatások során arra az eredményre jutottak, hogy a talaj nem képes elbírni egy ekkora építményt. Az épület megrendelője, Talal herceg amúgy Abdullah király unokaöccse, a Közel-Kelet egyik leggazdagabb embere. Érdekesség, hogy a torony tervezésére ugyanazt a chicagói Adrian Smith építészt kérték fel, aki pár éve a most csúcstartó Burdzs Kalifát is tervezte.

A projekt várhatóan 2021-ben fejeződik be. Jelenleg körülbelül 300 méternél tartanak az építkezésben. 

A Dzsidda torony végső magasságát nem jelentik be egészen addig, amíg el nem érik az egy kilométeres álomhatárt. Becslések szerint a felhőkarcoló még az 1100 méteres magasságot is elérheti.

Autoriter vezetők vágyálma

A Washington Post nemrégiben arról cikkezett, hogy nem véletlen, hogy éppen az Egyesült Arab Emírségekben és Szaúd-Arábiában fektetnek ilyen irgalmatlan mennyiségű pénzt a monumentális felhőkarcolók felépítésébe. A Political Research elemzései kimutatták, hogy az autoriter vezetők sokkal több pénzt költenek ilyen jellegű építkezési projektekre, mint más demokratikusan megválasztott vezetők. Általában az ilyen égimeszelők ára nem térül meg, a céljuk többnyire inkább az uralkodók és a nemzet nagyságát hivatottak szimbolizálni.

Nem voltak szokatlanok a hasonló beruházások a történelem nagy uralkodóinál sem. Franciaországban például XIV. Lajos a Versailles gigantikus palotájába ölte az adofizetők pénzét határtalanul a 17. és 18. században.

Határ a csillagos ég

Hogy meddig mehet ez az eszement magassági verseny a különböző felhőkarcolókkal, jó kérdés. Egyes becslések szerint akár a 2000 méteres magasságot is el lehetne érni, ha a körülmények teljesen optimálisak. Az egyik jelentős probléma a hasonló méretű épületeknél a Dzsidda torony esetében is felmerülő változó, azaz hogy a talaj mennyire képes elbírni egy ekkora súlyú monstrumot.

A másik jelentős problémát a szél jelenti. Ekkora építményeknél rendkívül komoly feladatot jelent, hogy az kellően ellenálló legyen a földmozgásokkal, és a szeles idővel szemben is. Ezt különböző technológiával lehet mérsékelni.

Nagy kihívás a lakók utaztatása is a szintek között, a Dzsidda torony 167 emelete között például 59 különböző lift biztosítja majd a megfelelő közlekedést. A sebességük elérheti akár a 70 kilométer per órát is.