A világ legkegyetlenebb diktátorai nagyon gondosan ügyeltek arra, hogy dolgozószobájuk ne csak praktikus, hanem egyben demonstratív is legyen. Miért építtette át Hitler az irodáját? Kinek telefonált Sztálin minden éjjel? És mit keresett egy amerikai fotós Castro asztala mögött? 

Adolf Hitler

A náci Németország harmincas években megválasztott kancellárja gondosan ügyelt arra, hogy rövid időn belül a saját elképzelései szerint alakítsa át nem csak az országot, hanem saját személyes rezidenciáját és irodáját. Elsőként a Bismarck és Hindenburg által is használ Birodalmi Kancellária épületét igyekezett némileg renoválni Albert Speer segítségével, ám később úgy döntött, az nem eléggé szimbolizálja a Harmadik Birodalom hatalmi és birodalmi törekvéseit és ideológiáját. Ezért egy új Birodalmi Kancellária építésére adott utasítást, amelyben az órási terek kialakításával Hitler azt kívánta elérni, hogy minden látogató és diplomáciai küldöttség előtt nyilvánvalóvá váljon a vendéglátó "nagysága". A kancellária épületébe két bronzszobor között kellett belépni, ahol hosszú folyósó és hatalmas termek vezettek Hitler személyes 400 négyzetméteres irodájáig. A náci vezető annyira megvolt elégedve az eredménnyel, hogy az építészt zseninek nevezte. 

Joszif Sztálin

Ha az ember a Vörös téren állva elnéz a Nikolsk torony felé, akkor a szenátusi épület sarkánál láthatja azt az ablakot, ami egykor a kommunista diktátor szobájából nyílt. A Life magazin egy 1945-ös számában mesélt arról, hogyan is zajlott az élet Sztálin Kreml-beli irodájában. A leírás szerint a helységben Marx, Engels, Lenin és Sztálin portréja lógott, amelyeket később kiegészítettek régi nagy orosz hadvezérek festményei is. Korabeli beszámolók szerint a szovjet diktátor szinte egész nap diktálta a teendőket a titkárnőinek, majd 3-4 körül a szobájában, sokszor egymaga elfogyasztotta az ebédjét. Beszámolók szerint volt egy harmadik felesége, Róza, akivel nyilvánosan nem mutatkozott, de minden éjjel éjfél körül felhívta telefonon, hogy kicsit beszélgessenek. A kegyetlen diktátor végül hajnali 3-4 körül zárta a napot, hogy majd 5 óra alvás után ismét folytassa teendőit. 

Fidel Castro

Kuba első emberének havannai irodájában nem sok amerikai fordult meg, az egyik Burt Glinn profi fotós volt, aki exkluzív felvételeket közölhetett a kubai forradalomról az 50-es években. A találkozó során az amerikai vendég és a kubai diktátor annyira jó kapcsolatot alakított ki, hogy a forradalom 42 évfordulóján is vendégül látta az idős fotóst, aki ezúttal fiát is vitte az útra. A két barát nosztalgiázva, fotókat nézegetve emlékezett vissza a forradalmi eseményekre. 

Moammar Kadhafi

Líbia teljhatalmú ura gyerekként sivatagi beduin sátrakban lakva nőtt fel, s ezt az életformát még európai és amerikai látogatásai során is igyekezett megtartani azzal, hogy mindenhova vitte magával golyóálló elnöki sátrát. Általában inkább szállodákban aludt, de rendszerint a fontosabb találkozóit a sátrában ejtette meg. A diktátor sátorállításai több ízben is kiverték a biztosítékot a vendéglátóinál. Míg Rómában engedélyezték a felállítását, a New York-i Central Parkban már biztonsági okokból elutasították. Egy másik amerikai út során, a mostani amerikai elnök, Donald Trump vétózta meg a birtokára tervezett sátorépítést. 

Kim Dzsongun

Az észak-koreai diktátorról nem sok kép készült a személyes irodájában, de az állami médiában sugárzott bejelentései alkalmával sokszor egy irodának kinéző helységből üzen a világnak. Feltételezések szerint ez a helység a Phenjani elnöki rezidenciájában lehet, ami összesen 12 négyzetkilométernyi területen fekszik. Ebben mindenféle rekreációs intézmények mellett, mesterséges tavak és egy többszörös védelmi gyűrűvel ellátott földalatti katonai főhadiszállás is található, ami állítólag még egy nukleáris háború esetén is gond nélkül funkcionál. A területet biztonsági emberek hada, elektromos kerítés és aknamező is védi.

Ha Budapesten keres irodát, keresse itt.