Ha őszinték vagyunk magunkhoz, észre kell vennünk, hogy jóval kevesebbet olvasunk, mint mondjuk 10, vagy 20 évvel ezelőtt. A ritka kivételektől eltekintve egy átlagos ember ma már napi több órán át nyomogatja a telefonját és alig olvas, pedig az olvasásnak rengeteg haszna van, ezeket gyűjtöttük most itt össze ebben a cikkben. 

Túlzás nélkül állítható, hogy magyar százezrei számolgatják most, hogy a fogyasztásuk vajon beleesik a kormány által bejelentett átlagba. Nyilvánvalóan senki sem szeretne a többlet miatt sokszoros piaci árat fizetni az energiáért. Néhány javaslat arra az esetre, ha lejjebb kellene nyomni azokat a bizonyos számokat.

Bizonyára sokunkkal előfordult már, hogy mondták nekünk, hogy van egy hasonmásunk. Valaki idegen, aki elment mellettünk talán az utcán, és kísértetiesen úgy nézett ki, mint mi magunk. De mi van akkor, ha mi magunk alkothatnánk meg saját magunk ikertestvérét, önmagunk pontos digitális mását? 

Elképzelni is nehéz, hogy lesz idő, amikor a hotelszobánk ablakából kitekintve nem a Balatont, vagy a horvát tengerpartot csodálhatjuk meg, hanem az emberiségnek otthont adó bolygót, a Földet. Néhány ambiciózus terv szerint ezt az élményt már 2025-ben átélhetik azok, akik a világűrben kívánnak megszállni a világ első űrszállodájában. 

A legtöbb ember reménykedik abban, hogy egyszer lesz annyi pénze/fog annyit keresni, hogy szinte bármire lesz elég pénze. Sokan fizetésemelésért tepernek, mások munkahelyváltással igyekeznek növelni a büdzsét. Pedig az egyik leghatékonyabb és azonnali eszköz, ha a kiadásainkat kezdjük el racionalizálni, meglepően sok pénzt lehet egészen apró változtatásokkal megspórolni.

Elsőre furcsának tűnhet, de végső soron a munkaadó és az alkalmazottak is profitálnak belőle, ha a munkahelyen időnként van lehetőség egy kis játékra is.

Bármi fontos történjen a világban, a legnagyobb eséllyel a közösségi oldalainkon, vagy jobb esetben egy hírportál felületén fogunk értesülni róla. Honnan bizonyosodhatunk meg arról, hogy amit olvasunk/látunk, az vajon igaz-e? Összeszedtünk néhány szempontot, ami segíthet. 

Harsányi Zsolt rendezőt H. G. Wells angol science fiction író ihlette meg, amikor 1922-ben futó budapesti kabaréjában lefestette, hogyan néz majd ki a város egy irodája 100 évvel később, 2022-ben.

Évről-évre emberek (főként férfiak) milliói kapnak a fejükhöz a karácsony közeledtével, hogy elfelejtették megvenni az ünnepi ajándékot. Ilyenkor szoktunk a legtöbbet költeni a leghaszontalanabb csecsebecsékre. Most összeszedtünk néhány olyan ötletet, amit még a legutolsó pillanatokban is be lehet szerezni. 

Építészek egy csoportja olyan okosvárosok kifejlesztésébe kezdett, amelyből kiszorítanák az autókat, de még a közösségi közlekedést is. A "10 perces város" koncepciójával minden létező élethez szükséges dolgot besűrítenének egy tíz perc alatt besétálható távolságba. Persze vannak, akik szerint ez nem olyan jó ötlet.