Gigacégek csődközelben: Nagy üzleti feltámadások az Apple-től a Netflixig

A ma már piacvezető óriásvállalatokról nehéz elképzelni, hogy egykor mindnek volt hullámvölgy az üzleti történetében. Hol rossz befektetések, hol a megerősödő konkurencia hozta el majdnem a csúfos bukást. Ám végül mégis talpra tudtak állni, és felülkerekedni a nehéz időszakokon.

104300870-steve_jobs.jpg

Steve Jobs, és az Apple feltámadása

Szinte nincsen olyan üzleti comeback-lista, amelynek élén ne a Steve Jobs nevével fémjelzett számítástechnikai cég, az Apple története állna. A vállalat nagyon sok nehéz időszakon ment keresztül a megalakulása óta. A kezdeti sikertelenséget és Jobs elég nehezen kezelhető személyiségét megelégelve a ‘80-as évek közepén az Apple igazgatósága kiszavazta Jobs-t a cégből, ám ez sem hozott megoldást az IBM és a Microsoft jelentette kihívásokra.

Miközben az Apple dollárhegyeket veszített egy-egy balul sikerült projekten, Steve Jobs közreműködésével a Pixar nevű filmstúdió mind művészetileg, mind technológiailag hatalmasat lépett előre. Jobs végül 1997-ben került vissza az eredeti cégéhez, ami az azt követő másfél évtizedben sorra aratta a nagyobbnál-nagyobb sikereket a technológiai piacon. A visszatéréskor még a nagy rivális, a Microsoft-vezér Bill Gates is befektetett az Apple-be, sokak szerint ez volt a világ leggazdagabb emberének legnagyobb üzleti tévedése. Az Apple termékeinek rendkívüli sikere a céget a világ jelenleg legértékesebb üzleti vállalkozásává tette.

h2x1_corporate_nintendohistory.jpg

Hamvaiból tápászkodott fel a Nintendo

Aki a ‘80-as években volt gyerek, mindnek ismerősen cseng a Nintendo neve. Ahogyan a cég klasszikus termékeié is, mint például a Mario, a Donkey Kong, vagy éppen a Legend of Zelda. A Nintendo elődje rengeteg mindenbe belevágott a taxik tervezésétől kezdve a rizspiacig. Az igazi arculatát azonban a ‘60-as, ‘70-es években alakította ki, amikor a videós játékok piacára betörve szinte egyeduralkodóként ontotta magából a sikeresebbnél sikeresebb termékeket.

A ‘90-es és 2000-es évek, a Sony berobbanásával azonban felborították az erőviszonyokat. Egyrészt a Nintendo is letért picit az addig futott ösvényről - kárára -, másrészt a Sony a Playtation-nel, majd az Xbox, de még a Microsoft konzoljai is átalakították a piacot. A teljes lejtmenetből aztán a Nintendo mégis képes volt talpra állni, ha nem is a csúcsra visszajutni. A DS-sel, és a Wii-vel olyan produktumokkal tértek vissza, ami vásárlók tízmillióit csábította ismét az üzletekbe.

d77f97a3-2c65-4cdd-b610-7e55ab31b0bd-large16x9_1280x720_71106p00feved.jpg

A Netflix átalakította a filmipart

A Netflixet 1997-ben alapították, kezdetben csak DVD lemezek eladásából és kölcsönzéséből keresték a cégvezetők a kenyerüket, amit postán bonyolítottak le. Ezt egészítette ki 2007-től az online streaming szolgáltatásuk, amit először csak az Egyesült Államokban tettek elérhetővé. A kezdeti sikert egy nem túl szerencsés üzleti modell-váltás állította meg, amely miatt negyed év alatt elveszítettek 800 ezer ügyfelet, míg a cég tőzsdeárfolyama 300 dollárról pillanatok alatt 65 dollárra zuhant le. De nem csak a vásárlók, a befektetők is elkezdtek kihátrálni a Netflix mögül, hiába próbált meg mindent megtenni a cég a károk enyhítésére.

Végül aztán a fordulatot a Netflix első saját gyártású sorozatai és filmjei hozták meg, közülük is a Kártyavár címen futó politikai TV-sorozat. Azóta a szolgáltatásukat kiterjesztették a világ számos országára, és futószalagon gyártják a saját filmes produkciókat, amik a Netflix Originals keretében robbantják rendre a “bankot”.

maxresdefault_3.jpg

Képregények mozivásznon

Ma már egészen nehéz elhinni, de a dollármilliárdokat termelő Marvel-filmsorozatok egy olyan vállalat alkotásai, ami a ‘90-es években kis híján csődbe ment. A Marvel számtalan névváltoztatást követően végül a ‘60-as években robbant be igazán a képregénypiacra. Az olyan szuperhősöket, mint az Amerika Kapitány, vagy a Pókember, valósággal falták a rajongók. A karakterekkel könnyen tudtak azonosulni, a minőség is egyre jobb lett, ahogy a történetek egyre kidolgozottabbak.

A ‘90-es évekre viszont a képregény-piac egyszerűen bedőlt. Hiába próbált a Marvel valami újat hozni, a rajongók elszállingóztak, egyre kevesebben akartak nyomtatott képregényt venni a kézbe. Nem volt olyan szupererő, ami meg tudta volna menteni a céget a csődtől, ám aztán mégis fordulat állt be.

Elkezdték megfilmesíteni az olyan nagy klasszikusokat, mint a Pókember és az X-men sorozat. A filmes adaptációk hatalmas összegeket hoztak a konyhára, és még közel sem volt vége. Az elmúlt évek nagy franchise-sorozatai, mint a Vasember, vagy éppen a Bosszúállók, ma már a filmipar legtöbb bevételt produkáló alkotásai. A Marvel pénzügyileg nagyságrendekkel sikeresebb lett, mint amennyire a retrokorszak csúcsán volt.

467043632.jpg

Túl nagyra nőttek, ez volt a gond

A Starbucks esetében nem a csőd elkerülése jelentette az üzleti történetük mélypontját. Schultz vezérigazgató már az elejétől fogva nagyon komplett üzleti modellben gondolkozott, és fokozatosan építette egyre nagyobbá a kávézó-franchise-át. Ahogy teltek az évtizedek az alapítás óta, úgy fejlődött egyre jobban a vállalat, a 2008-as gazdasági világválság idejére már 16 ezer üzletük volt szerte a világban.

Ám volt egy bökkenő, amit Schultz csak úgy jellemzett, hogy “betegség” szivárgott a Starbucks-on belülre azzal, hogy tulajdonképpen már olyan nagyra nőttek, hogy az már káros volt a brand számára. A kávék minőségével kapcsolatban egyre többekben merültek fel aggályok, elkezdett elszemélytelenedni az egykor családias kávés cég.

A világválság idején jelentős visszazuhanást tapasztalt Schultz, ahogyan a tőzsde bedőlése sem sokat segített a pénzügyi mutatókon. A vezérigazgató egy időre minden üzletét alapos górcső alá vette, és elkezdte az egészet az alapokról. Minden alkalmazottat közvetve beavatott a cég születésének történetébe, és alaposan elmagyarázta a Starbucks lényegét. Azt akarta elérni, hogy a munkavállalók büszkén tekintsenek a munkahelyükre. Számításai beváltak.

Sikerült helyreállítani a brandet, eloszlatni az aggályokat, és pár éven belül ismét rekordnyereséget könyvelhettek el.

chuck-taylor-all-star-circa-1957.jpg

A cég, ami megél a múltjából

A Converse egykor abszolút uralta az atlétikai cipők piacát. 1917-től kezdve történelmet írtak azzal, hogy megalkották az első tömeggyártású kosárcipőt, majd elsőként leszerződtek az akkori kosárliga egyik legnagyobb sztárjával Charles Hollis “Chuck” Taylorral. A nevét már csak azért is érdemes említeni, mert a Converse-szel együttműködve, mintegy társalkotóként megkreálta a ma is töretlen népszerűségnek örvendő All-Star cipőket, amelyek a Chuck Taylor nevet viselik azóta is.

Töretlen népszerűséget említettünk, ám  a Converse cégtörténete korántsem volt tündérmese. Bár egészen a ‘70-es évekig kitartott a klasszikus cipőmárka sikere, a Nike és az Adidas berobbanásával, és minőségi kínálatával a Converse piaci részesedése 2,3 százalékra zsugorodott. Félő volt, hogy a vállalat teljesen megszűnik 1998-ra.

Ám a cipők története, idealizmusa és a kor, amit képviselt megmentette a márkát. Végül a Nike vásárolta fel a Converse-t 305 millió dollárért, és építette fel a bizniszt főként a Chuck Taylor-ra, ami ma már sokkal inkább egy ikonikus lábbeli, mintsem egy kosárcipő.